Biciklizni 'csakazértis' jó! - tévhitek a kerékpározással kapcsolatban

Egyre több kerékpárost látni Budapest utcáin, aminek csak örülni lehet. Ön eljátszott már a gondolattal, hogy kerékpárra vált? Kedve lenne hozzá, de eddig valami visszatartotta? Számos negatív vélemény él az emberek fejében a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban, pedig ezek többsége szimplán tévhit. Összegyűjtöttünk néhányat közülük, olvassa el, gondolja végig őket, utána pedig pattanjon biciklire – higgye el, megéri!



A kerékpáros közlekedés veszélyes, nincsenek kerékpárutak, az autósok nem figyelnek a kerékpárosokra.

A kijelentés nem alap nélküli, de ebben a formában több mint túlzó. Az elmúlt években Budapest hatalmas változáson ment át: jóval több kerékpárút, biciklissáv és egyéb, kerékpárosoknak kijelölt közlekedési terület van a városban, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen feltétlenül az autók közt lavírozni. Az autósok is egyre inkább megszokják és elfogadják a kerékpárosok jelenlétét a közelekedésben. És ez még csak a kezdet! Minél többen leszünk, minél több potenciális szavazó ül nyeregbe, annál nagyobb lesz a nyomás a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, a kerékpárutak bővítésére, kerékpártárolók építésére. Természetesen a kerékpárosoktól is elvárás a megfelelő közlekedési kultúra elsajátítása, a közlekedési szabályok ismerete és betartása. Ahogy a védőfelszerelésekről sem érdemes megfeledkezni (leginkább a sisak és kesztyű fontos) és mindig ügyelni kell az út-, időjárási és látási viszonyoknak megfelelő sebesség megválasztására.


(Budapesti kerékpárutak térképe: http://www.mozgasvilag.hu/budapesti-kerekparut-terkep

Kerékpáros útvonaltervező: http://utvonalterv.hu/)


 

A kerékpáros közlekedés jóval lassúbb az autóhoz vagy a tömegközlekedéshez képest.


Ez igaz, az autópályán, ám a dugókkal terhelt, zsúfolt városi utakon már nem feltétlenül. Többször is lemértem, hogy (főleg belvárosi célpontokat tekintve) kerékpárral korábban vagy kb. ugyanannyi idő alatt érek célhoz, mint más járművel. Csúcsidőben az autók nagyon belassulnak, a parkolás nehézkes, a parkolóhelytől sokszor több száz métert kell sétálni a célállomásig. A tömegközlekedés ugyan kevésbé dugul, ám ott a megállók sora és a buszra várakozás növeli a menetidőt, plusz a megállóig is el kell jutni valahogyan. Ha többször át kell szállni, akkor a bicikli már verhetetlen (kivétel ez alól a metró).

(Pl. A Stadionoktól az Oktogon 20 perc, a Nyugati 25 perc, a Móricz Zsigmond körtér 40 perc biciklivel.)


Egy profi kerékpár nagyon drága.


Egy profi kerékpár nagyon drága, igaz. Ám városi közlekedésre nem szükséges a legfrissebb technológiai vívmányokat felvonultató versenygép. Használtan 40-50e forintért már korrekt kerékpár kapható, de újonnan is 60-90e forint az a maximum összeg, amiért cserébe már olyan kerékpárt kapunk, amivel nem csak városban, hanem hosszabb túrákon is kényelmesen elvagyunk. Persze pénzbe kerülnek a kiegészítők (a legdrágább talán egy jó U-lakat 12-18e forintért), de bárhogy is számoljunk, 1-1,5 szezon alatt megtérülhet a beruházás. (Ha bkv helyett kerékpárral közlekedünk, az havi 9500 Ft spórolás a bérleten. Ha az autót rakjuk le, akkor havi 20ezer forintot is spórolhatunk a benzinen.)


 

A kerékpárosok jobban szennyezik a tüdejüket, mint az autósok, vagy a tömegközlekedésben utazók.


Néhány éve az Imperial London College kutatói vizsgálták a kérdést, és azt találták, hogy az autóban, taxiban, buszban, villamosban ülők az út során jóval több szennyező anyagot lélegeznek be, mint a kerékpárosok és a gyalogosok. Persze, ha valaki a Hungária körúton szlalomozik az autók és kamionok közt, arra a fenti állítás aligha igaz, de az út mellett haladó kerékpárúton közlekedőket a légszennyezés már jóval kevésbé érinti.

 

A kerékpározás csak a lábizmokat erősíti és a fogyókúrához sem elég hatékony.


A kerékpározás nem csak a lábizmokat (bár kétségtelen, azokat a leginkább) mozgatja meg. Sőt, azon túl is remek kardiovaszkuláris hatása van: a kardiovaszkuláris teljesítményt 3-7%-kal növeli, míg a heti rendszeres 30-35 km kerékpározás (ami bőven kijön a munkahelyi ingázásból) 50%-kal csökkenti a szívbetegségek kockázatát ahhoz képest, mintha autóval közlekednénk. 

Egy könnyedebb biciklis tempó (7-9 km/ó) másfélszer annyi kalóriát éget, mint egy átlagos séta (egy óra biciklizés 260-300 kalóriát használ fel), hát még ha lendületesebben tekerünk (15-20 km/óra) - így a fogyókúrát is támogatja.

És mindezt úgy érhetjük el, hogy kevésbé terheljük az ízületeket, a lábat, a térdet, a gerincet, mint futással.


 

A kerékpározás további előnyeit pedig a végtelenségig sorolhatnánk:


  • Csökkenti a stresszt – nem csak azzal, hogy mozgunk, hanem azzal is, hogy mindeközben nem a zsúfolt buszokon vagy a dugókban idegeskedünk.
  • Növeli a tüdőkapacitást, az agy teljesítményét, s általában a teljesítőképességet. A szexuálisat is :).
  • Csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.
  • Javítja a koordinációs készséget.
  • Jobban megismerjük a várost – rengeteg felfedezést tehetünk, amire metróban, busszal vagy autóval utazva esélyünk sincsen.
  • Kerékpározással az élhető környezetért, a Földért, a globális felmelegedés elkerülése érdekében is sokat tehetünk. Pl. 10 kerékpár le tud parkolni akkora helyen, mint egy autó. A kerékpárhoz felhasznált anyag- és energiamennyiség 5%-a annak, amit az autóhoz használnak fel. A kerékpáros közlekedés nem jár légszennyezéssel, stb.
  • És végül, és nem utolsósorban… ez az egyik legkönnyedebben végezhető mozgásforma. Erre tudjuk magunkat rávenni a legkönnyebben. Hiszen nem ’csupán’ testmozgást végzünk, hanem közben célirányosan közlekedünk is. Erre pedig aligha fogható, hogy időpazarlás. J Kevésbé vesszük észre az erőfeszítést, szinte láthatatlanul, szenvedés nélkül égetjük a kalóriákat és javul az erőnlétünk. Kerékpározni (szinte) mindenki tud és szeret, nem kell hozzá különleges tehetség, labdaérzék, hajlékonyság – csak egy bicikli és elhatározás.


 

Rajta hát, nyeregbe fel!!!