Lazulni munkaidőben? A leghatékonyabb!

Az utóbbi időben úgy tűnik, mintha az agykutatók, munkapszichológusok és közgazdászok összeesküvést szőnének, hogy igazolják a munkahelyi lazulást. J


„Cuki” állatok képeit nézegeti munka közben a neten? Ez nem a munkavégzés buta és értelmetlen halogatása – állítják a Hiroshima University kutatói. A bájos kismacskák, kutyák és egyéb állatfajták nézegetése gyengédséget csal ki belőlünk, ami egyrészt jót tesz munkahelyi kapcsolatainknak (és problémakezelési gyakorlatunknak), másrészt fejleszti agyunk motoros funkcióit és segíti a fókuszálást.


Több hetes szabadságra megy? Ez nem a munkahelyi felelőssége előli elfutás. Tanulmányok sora mutatta ki, hogy egy hosszabb távollét az irodától újratölti a kognitív energiáinkat az igazán nagy problémák és munkabeli kihívások megoldásához. (Sőt, ez képes csak igazán újratölteni!). A Virgin Groups dolgozói (ahogy a Netflixéi is) például akkor, és annyi időre mehetnek szabadságra, amikor csak jónak látják. A nemrég bevezetett módszertől a globális médiacég vezetése azt várja, hogy munkatársai motiváltabbak, kreatívabbak lesznek, és hatékonyabban dolgoznak majd.


Otthonról dolgozik? Ne is foglalkozzon a főnöke vádjával, hogy „még arra is lusta, hogy felvegyen reggel egy nadrágot és bemenjen a munkahelyére”. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az otthoni munkavégzés növelheti a hatékonyságot (a munka-pihenés egyensúlyának spontán megteremtése mentén), arról nem beszélve, hogy az utazással töltött – sokszor feleslegesen sok – idő is megspórolható.


Mi ezeknek a kijelentéseknek az alapja? Tudományos megfigyelések régóta alátámasztják azt az (’elég jó ahhoz, hogy igaz legyen’) elvet, miszerint az agy egyfajta izom, és mint minden izom, elfárad a folyamatos igénybevételtől. Ha viszont elfárad, csökken a teljesítménye, illetve regenerálódnia kell ahhoz, hogy újra magas szinten teljesítsen. Az előző évszázadok azt nevelték belénk, hogy az igazán produktív munkás éjjel-nappal dolgozik, elsőnek érkezik a munkahelyre, utolsónak megy el, és még otthon is a munkahelyi kihívásokon töri a fejét. Valóban léteznek olyan emberek, akik sosem tudnak leállni a munkával és többé-kevésbé hatékonyan is végzik azt. Ám az igazság a produktivitással kapcsolatban legtöbbünk számára az, hogy a több munkaóra nem eredményez jobb munkát. Folyamatosan szükségünk van pihenésre és regenerálódásra két munkafázis között.


A kérdés csak az, hogy egy átlagos munkanapon mennyi időt érdemes lazulással tölteni? Erre a kérdésre keresték a választ a(z) University of Toronto kutatói, akik egy social network cégnél vizsgálták, hogy számítógéppel dolgozó alkalmazottaik mennyi időt töltenek munkával, mennyit pihenéssel és hogyan alakul  közben a teljesítményük. A bűvös szám mostantól a 17J Azt találták ugyanis, hogy a legjobban teljesítő 10% egyáltalán nem dolgozott többet, mint a többiek, sőt… Jellemzően 52 perc munka után 17 percet töltöttek pihenéssel, azt is leginkább a géptől távol: sétálgatással, mozgással, a kollégákkal folytatott beszélgetéssel. Nyilván ezek az értékek nem feltétlenül hatékonyak és nem is alkalmazandóak mindenki számára – de arra felhívják a figyelmet (és alátámasztják azt a feltételezést), hogy munka közben rendszeresen szünetet kell tartani. Ez ugyanis növeli a produktivitást, a kreativitást, segít abban, hogy ne fáradjunk bele a feladatokba, hogy ne öljön meg minket az unalom és a tompultság.


És nem ez volt az első kutatás ebben a témában. 1999-ben a Cornell University-n végzett kísérletben például azt találták, hogy azok a munkások, akiket folyamatosan emlékeztettek arra, hogy tartsanak szünetet a munkájukban (és szünetet is tartottak), jobban teljesítettek, mint azok, akiket nem figyelmeztettek és így hajlamosak voltak tovább/többet dolgozni. Ez is azt bizonyítja, hogy nem több időt kell munkával töltenünk, hanem arra kell figyelnünk, hogy betartsuk a rendszeres szüneteket és a rendelkezésre álló időben legyünk igazán fókuszáltak és hatékonyak.


Tippjeink a hatékony munkához:

  1. Iktasson be szüneteket a napi munkavégzésbe! (Kezdésként 52 perc munka után tartson mindig 17 perc szünetet – idővel kialakul, mi az Ön számára az ideális megosztás.)
  2. Mindig állítson be emlékeztetőt / jelzést, ami a szünetre figyelmezteti! (Mobilon, google naptárba, outlook-ba stb., arra, hogy mikor kezdődik a szünet, de arra is, hogy térjen vissza a munkához!)
  3. Készítsen minden napra reális tennivaló-listát! (A munka megtervezése és beosztása a halogatás legjobb ellenszere.)
  4. Állítsa sorrendbe az elvégzendő munkákat fontosságuk szerint! (Kezdje a napot mindig a 3 legfontosabbal, majd utána jöhet a következő 3, majd a következő stb.)


Jó munkát! J